Mik a legfontosabb tudnivalók a csigolyaív-szakadásól és a csigolyacsúszásról?

A csigolyaív szakadása meglehetősen gyakori elváltozás, a normál felnőtt lakosság 3-5%-ánál mutatható ki. Az esetek jelentős részében tünetmentes. A betegség lényegét a röntgenfelvételek szemléltetik. Tekintettel arra, hogy az elváltozás meglehetősen sűrűn fordul elő, kissé részletesebben foglalkozunk vele.csigolya2

Mi váltja ki?

Az ívszakadás oka nem ismert pontosan. Az érintetteknél feltehetően veleszületetten gyengébb csontállomány található, ezért ismétlődő mikrotraumák (enyhébb ütődések) hatására a csigolya hát felőli eleme leszakad (pontosabban eltörik). Bizonyos sportágaknál (pl. szertorna, kenu), ahol a gerinc nyújtása és csavarása gyakori, négyszer-ötször gyakrabban fordul elő ez az elváltozás, mint a normál lakosság körében.

Amennyiben a feljebb elhelyezkedő csigolyatest az alsón előrecsúszik, spondylolisthesisről, azaz csigolyacsúszásról beszélünk. Az elcsúszást, mértékétől függően, I-V-ig osztályozzák (az l-es a legenyhébb, az V-ös a legsúlyosabb).

Milyen tünetei vannak?

Az első panaszok általában serdülőkorban jelentkeznek. Legtöbbször terhelésre alakul ki derékfájás, de előfordul lesugárzó fájdalom is, bár ez ritkább. A terhelés mérséklésére és enyhe gyulladáscsökkentőkre a panaszok többnyire csökkennek.

Amennyiben a csúszás súlyosbodik, a panaszok állandósulhatnak, és lesugárzó fájdalom is jelentkezhet. Súlyosabb esetben izomgyengeség (bénulás) alakul ki, általában az L-V-ös ideg csípődik be. Az esetek több mint 80%-ában az utolsó (L-V) csigolyán jelentkezik az elváltozás, 10-12%-ában pedig az L-IV-esen.

Hogyan diagnosztizálható?

A gyermek- vagy serdülőkori derékfájdalmakat mindig komolyan kell venni. Nagyon fontos, hogy sem az orvos, sem a szülő ne nyugodjon meg, ha a gyermeknek panasza van, de a röntgenfelvétel negatív. Ilyenkor további vizsgálatokat – elsősorban MR-t – kell végezni, hogy kiderüljön, mi áll a panaszok hátterében.

Hogyan kezelhető?

A kezelés az esetek döntő többségében konzervatív, tehát nem műtéti. A gyógykezelésnek alapvetően két feladata van: csillapítani a fájdalmakat, és gyógytornász segítségével megerősíteni a hátizmokat, elsősorban az ún. mély hátizmokat. A speciális tornát stabilizáló gyógytornának nevezik.

Műtéti kezelésre az esetek csekély részében van csak szükség. A beavatkozás során csavarokat vezetnek az elcsúszott, valamint az alatta levő csigolyába, és a csigolyatestek közé egy olyan eszközt (angolul cage-t) helyeznek, amely segít, hogy a szomszédos csigolyák összeépüljenek. így kialakul egy két csigolyából álló, stabil, nem mozgó, fájdalmatlan szegmentum.

A műtét után készült röntgenfelvételen jól láthatók a behelyezett csavarok és rudak, melyek feladata az elcsúszott csigolyák rögzítése.

loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!

Friss HOZZÁSZÓLÁSOK

24

MozogjunkJobban.com © Copyright

Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]